Ahhoz, hogy igényelni lehessen a vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatást – közismertebb nevén a szocpolt -, legalább “B” kategóriás lakást kell építtetni vagy vásárolni. “A” kategóriás lakás építése vagy vásárlása esetén több pénzt igényelhető, és nő az összeghatár abban az esetben is, ha “A+” kategóriába esik az ingatlan. De mit takarnak ezek a kategóriák, melyek a főbb jellemzői egy “B” kategóriás lakásnak? Erre adunk ma választ.

Nehéz általános érvényű megállapításokat tenni egy “B” kategóriás házra vonatkozóan, hiszen több tényezőtől függ, hogy az ingatlan hova sorolódik. Kevesen tudják például, hogy a fűtési rendszer mellett a melegvízelőállítás is befolyásolja az adott épület energetikai kategóriáját. A besorolás során – az energiafelhasználás mellett – az energia előállítása a kulcsszó: magasabb szintre kerülni az energiafelhasználás csökkentésével vagy a környezetet kevéssé terhelő energiák felhasználásával lehet.

Melyek a legeredményesebb módszerek? Egyrészt, a hőigény csökkentése a falak, födémek jobb szigetelésével, és a nyílászárók cseréjével. Másrészt, az energiatudatos hőelőállító gépészeti rendszerek előnybe részesítése, ilyenek például a kondenzációs technológiájú gázkazánok vagy a hőszivattyúk. Fontos a melegvízelőállítás módszerének megfelelő megválasztása, itt a legoptimálisabb megoldást a napkollektor biztosítja.

Egy “C” kategóriásra tervezett épülethez képest a “B” kategóriába már egy kis odafigyeléssel is be lehet kerülni, akár egy olyan házzal, melynél az átlagos gépészeti megoldások mellett körültekintően választották meg a falszigetelést és a nyílászárókat. Fordított helyzet is elképzelhető, amikor egy átlagos – de természetesen a követelményeknek megfelelő – építészeti szerkezet egészül ki energiatudatos gépészeti megoldásokkal.

Az új szocpol rendszer szerint két eltartott gyermek esetén egy 60-75 négyzetméteres “B” kategóriás ingatlanért 800 ezer forint támogatás kapható. 1,1 a szorzó, ha eléri az “A” kategóriát, és 1,2, ha “A+” kategóriás.

Ma már nem éri meg “B” kategóriás házat építeni, ami némi hőszigeteléssel és gyengébb minőségű nyílászárókkal érhető el. Az “A” kategóriába való bekerüléshez elegendő lehet a kétrétegű, üvegezett ablak, a 30-as tégla 6-10 centiméteres külső szigeteléssel, a hőszigetelt födém és aljzat, valamint egy kondenzációs kazán.

Nagyságrendi számítások szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház “B” kategóriában nettó 13,7 millió forintba kerül, míg egy “A” kategóriás pedig 14,5 millió forintba. A különbség tehát mindössze 700 ezer forint.
Elégedjen meg a legjobbal! Kérje árajánlatunkat elképzelései és tervrajz alapján még ma!

Facebook

Google Plus

Google Plus

Follow Me on Pinterest